Laudatio Dr. Ete Álmos Sipos

Laudatio Dr. Ete Álmos Sipos

Universitat Utrecht

12 juni 2007

Sehr Geehrter Dr. Sipos

Vor mehr wie fünfzig Jahren haben sie ihren Theologie Studium angefangen, in 1955, im „Kalvinistischen Rome”, in Debrecen, an die Reformierten Theologischen Akademie. Nach zwei Semester in Debrecen verfolgten sie ihren Studium in Budapest. Damahls war es einen Zeit von politischen und kirchlichen Frühling, aber bald schlosszen die Türe sich dann wieder, auch offiziel für die Arbeit der Mission and Evangelisation.  Einige von Ihre Professoren waren auch in die Niederlanden sehr Bekannt wie die alttestamentler László Pap, und Kálmán Tóth und die dogmatiker István Török.

Formell haben sie wahrend ihre Studien niemahls Missionswissenschaftlichen Kurzen angehört. Gerade wegen die kirchliche und staatliche Zensur war es Sie nicht Moglich gewesen zu publizieren. Seit 1975 haben sie für viele Jahren in die Jugendevangelisation mitgearbeitet. Diese unoffizielle Missionsarbeit und ihre Erfahrungen von vor die Kommunistische Zeit motivierten Sie dazu dasz sie in 1998 sie sich bei mir meldeten mit dem Bitte um in wissenschaftliche Sinne sich weiter mit den Mission auseinander zusetzen im Rahmen eine Doktorstudium.

In Ungarn gab es damahls noch keine Möglichkeit im Fachbereich der Missionswissenschaft einen Doktorarbeit zu machen.  Durch dasz Anbot von meinem Doktorvater und geehrter Kollegen Dr. Jan Jongeneel gab es in Utrecht eine Möglichkeit. Die Niederlanden waren für Sie nich Unbekannt, weil sie in 1948 – 19 49 zehn Monaten dort verblieb, und waehrend ihre Theologie studium 6 semester die hollandische Sprache „sehr fleiszig” studierten mit Prof. Dr. Kálmán Tóth.

Zum ehrsten Mahl haben wir einander Begegnet, wenn ich meinen Untersuchungen machte für meinen Doktorarbiet über die Geschichte der ungarische Auszeren Mission.  Ihre Interesse und aktive Bemühungen im Bereich Inneren Missions motivierte mir dann dazu Sie das Tema zur Forschung für Doktorarbeit Gyula Forgács anzubefehlen, der einen groszen Einflusz ausübte in die Reformierten Kirche Ungarns zwischen die zwei Weltkriegen wie einen Tur vor internationale Missions Einflusze zu Ungarn und ihre Verarbeitung und Kontextualisierung. Gleichzeitig gibt seinen Arbeit und Leben einen interessanten Einblick ins lokalen und nationalen kirchlichen Lebens der ungarische protestantische Kirchen.

Von  Anfang ab  haben sie Ihre Doktorarbiet ganz ernst genommen. Sie wahren immer da, wenn wir im Protestantische Missions Institut zweimahl pro Jahr die zwei oder dreitagliche Missionswissenschaftliche Arbeitsgemeinschafts Tagungen organisierten. Am Anfang nahmen nur Ungarn teil, aber im laufen der Jahren auch Teilnehmer aus Rumanien, Polen, Serbien, Tsechien, Ukraina und andere Mitten- und Osteuropaesche Lander teil. Sie kamen aus verschiedenen Kirchen, und representierten verschiedene Teologische und Missiologische Standpunkten. Im laufen der Jahren engagierten Sie sich mehr und mehr Aktiv und Offen in diese Diskussionen. Im Anfang hatten wir uns noch gewohnen muszen an diese vielfalt von Meinungen. Aber wir entdeckten dasz es mehr ist was uns zusammen halt, dann dasz was uns scheidet.  Forgács war darin ein Vorbild, wie mann reformierte, kalvinistische konfessionelle Treuheid in kreative Spannung halt mit interkonfessionelle Offenheit.

Nebenher waren sie Pfarrer einen Reformierter Gemeinde in Budapest, Mitglied der Reformierte Synode, Begründer und Allgemein Sekretar der Bibel Bund, der Biblia Szövetség, eine konfessionelle Verein in die Protestantische Kirchen in Ungarn, und Vater 11 Kinder. Es wahr eine interessante Entdeckung für Sie, das im laufen ihren Forschungen sie Entdeckten das der heutige Sitz des Bibelbundes in Pécel dereinst das erste Gemeindehaus des Landes war und das Forgács dieses bauen liesz.  

Wahrend ihrer Studium haben sie mit Durchhaltung und Disciplin gearbeitet. Dafür habe ich viel Bewunderung. Das vielfaltiges Quellenmaterial zeicht dasz sehr deutlich. Auch für mich gab es viel neues.  Leider ist dieses Reichtum an Quellen nicht vollig genutzt: es hatte noch ein vielseitigeres Bild geben konnen. Ihre Durchhaltung war auch klar wenn ich  Sie einige oder viele Seiten mit Bemerkungen schickte mit Bezug auf die Kapiteln die sie mir zu lesen gegeben haben. Sie waren immer offen die Fragen von einen anderen Sicht her zu durchdenken, oder weiter zu fuhren, auch wenn es manchmal viele Wochen oder Monate Arbeit im Studien zimmer bedeutete.

Diese Dissertation is wichtig fur die ungarische Reformierte Kirchen in ihre Suche wasz es bedeutet eine missionarisches Gemeinde zu sein in eine Ubergangssituation von eine Volkskirchliche, Altes Christentum Struktur zu einer Post Christentum Situation. Forgács positioniert Mission in die Gemeinde, und versucht eine bekennende Kirche zu grunden innerhalb die volkskirchliche Strukturen. Forgács’ Gemeindeaufbau Program in Pécel hat zum Ziel dasz kirchlichen leben zu reformieren durch die Grundung einer Mustergemeinde.  Darin versucht Forgács „globale” Einflusze von Schotland, die Niederlande, und Deutschland zu verbinden und zu kontextualisieren mit die „lokale”, ungarische Situation. Leider ist dieses Element von Verwendung von auslandische Einflusze nicht so klar betont worden.

Was sie klar betont haben, ist dasz es ist sehr wichtig dasz in dieses Bestreben die theologische Reflektierung und die missionarische Spiritualitat am wichtigsten sind. In einen Zeit worin business Modelle und management unsere Ekklesiologie Bestimmen, und manches wasz passiert in unsere Kirchen von Geldwerbungsprojekten motiviert ist, ist diese Dissertation eine wichtige Korrektion. Forgács war dazu sehr Aktiv in die Schottischen Mission unter die Juden. Noch immer ist die Verhaltnis von der christliche Kirche zum Joden eine sehr sensible und Taboo Frage in Ungarn.   Diese Frage von Judenmission ist nur ganz kurz Erwahnt worden. Ich hoffe dasz es bald einen ungarischen Ubersetzung von diese Dissertation geben wird, und mochte gerne die Missionswissenschaftliche Reihe von das MissionsInstitute der Karoli Universitat anbefehlen.

Dr. Sipos, jetzt fangt ihre Arbeit als Dr an. Im Nachfolge von Forgács könnte dasz eine Art von Profetische Auftrag sein, wobei Sie viel Liebe, Geduld und Gebet brauchen, weil es könnte wie bei Forgács einfach zu Konflikten kommen, wenn sie Mission weiterhin auch ernstnehmen. Wenn Sie noch ein Bestreben hatten Universitats professor zu werden, dann ist dasz nicht mehr moglich, weil Sie seit 1. Juni mit Emeritat gehen muszten wollen. Vor einem Monat sind sie 70 geworden.  Aber auch anderseits können sie noch eine Beitrage geben an die theologische Durchdenkung von Missionsfragen, an die Verstarkung des missionswissenschaftliches Unterricht an die theologische Fakultaten, und anderen Ermutigen die wichtige Fragen von missionarische Ekklesiologie in Ungarn und in Europa zu betonen. In Ungarn gibt es zwa 1.6 millionen Reformierten, aber nur 12-13 % geht regelmaszig in die Kirche.  Dazu ist es wichtig die weltweite Dimension im Auge zu halten, wasz Sie auch in ihren Familien tun mit Gyöngyvér und Edgar’s Missionsarbeit in Ecquador, weil dasz meist lebenskraftige Teil der christliche Kirche im nicht-westlichen Christentum lokalisiert ist. Es gibt viele Kontakte zwischen West und Ost, auch zwischen West und Sud, aber nich ganz wenige zwischen Ost und Sud. Ich hoffe dasz wir viel zusammen arbeiten können im neues Institute für Mission in Mitten und Osteuropa der Karoli Ref. Universat in Budapest.

Zum Schlussz möchte ich gerne die ganze Familie meinen Gluckwunschen und Segenbitten geben, ins besonders deine Frau vor 46 Jahren Sarika, deine 11 Kinder, 6 Sohnen und 3 Töchter sind present, und die viele Enkelkinder.  Gyöngyvér und Edgar Luz aus Ecquador könnten leider nicht hier sein.  

Ich möchte auch noch ihre Vater erwahnen, die vor 90 Jahren geboren ist, und in Princeton seine PhD erworben hat.  

Ich habe gesagt.

Prof. Dr. Anne-Marie Kool

Károli Gáspár Ref. Universitat, Budapest, Ungarn.

Laudáció Dr. Sipos Ete Álmosnak

Laudáció Dr. Sipos Ete Álmosnak, amely témavezetője egyike, Dr. Anne-Marie Kool elmondott az Utrechti Egyetem disztermében, 2007. június 12-án PhD doktori avatás alkalmából.

Tisztelt Dr. Sipos!

Több mint 50 évvel ezelőtt kezdte meg teológiai tanulmányait 1955-ben a „Kálvinista Rómában”, Debrecenben, a Református Teológiai Akadémián. Két félév után Budapesten folytatta tanulmányait. Akkor politikai és egyházi tavasz volt, de hamarosan újra hivatalosan is bezárultak a missziói munka s az evangelizáció kapui.

Professzorai közül néhányan Hollandiában is igen ismertek voltak, mint az Ótestamentummal foglalkozó Pap László, Tóth Kálmán valamint Török István dogmatikus.

Tanulmányai során formálisan sohasem hallgatott missziótudományos előadásokat. Éppen az egyházi és állami cenzúra miatt nem volt lehetősége publikálni. 1975 óta sok éven keresztül segítette az ifjúsági evangelizációs munkát. Ez a nem-hivatalos missziói munka és a kommunizmusról szerzett tapasztalatai indították arra Önt, hogy 1998-ban kérésével felkeressen: PhD program keretében szeretne tudományos szinten alaposan foglalkozni a misszióval.

Magyarországon annak idején még nem volt lehetséges a missziótudomány szakterületén doktori disszertációt készíteni. Témavezetőm és tisztelt kollégám Dr. Jan Jongeneel ajánlatásával Utrechtben kapott erre lehetőséget. Ez a doktorivédés Dr. Jongeneel számára a 30.-a.

Hollandia Önnek nem volt ismeretlen, mivel 1948-tól 1949-ig tíz hónapig ott lakott, valamint teológiai tanulmányai alatt 6 féléven át „nagyon szorgalmasan” tanulta a holland nyelvet Dr. Tóth Kálmán professzornál.

Először akkor találkoztunk, amikor doktori disszertációmhoz végeztem kutatásokat, amely a magyar külmisszió történetéről szólt. Az Ön érdeklődése és fáradozása a belmisszió területén arra indított, hogy doktori disszertációja témájának Forgács Gyulát ajánlottam. Forgács nagy hatást gyakorolt a két világháború között a Magyarországi Református Egyház életére és egyben kaput nyitott a nemzetközi missziós hatásoknak is. Ugyanakkor élete érdekes betekintést nyújt a magyar protestáns egyház helyi és országos életébe.

Elejétől kezdve nagyon komolyan vette doktori munkáját. Mindig jelen volt, mikor évente kétszer missziológiai munkaközösségi konzultációkat rendeztünk a Protestáns Missziói Intézetben, Budapesten.

Az elején csak magyarok vettek ezen részt, de az évek során voltak résztvevők Romániából, Lengyelországból, Szerbiából, Csehországból, Ukrajnából és más közép- és kelet-európai országokból is. Különböző egyházakból jöttek és más-más teológiai és missziológiai álláspontokat képviseltek. Az évek során egyre aktívabban és nyitottabban vett részt a szakmai vitákban. Eleinte még hozzá kellett szoknunk a vélemények sokrétű különbözőségéhez. De felfedeztük, hogy sokkal több az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt. Forgács abban volt példakép, hogy hogyan lehet kreatív feszültségben összekapcsolni a kálvinista, református hitvalló hagyományokhoz való hűséget a felekezetközi nyitottsággal.

Ön nem csak egy budapesti református gyülekezet lelkésze, a református zsinat tagja, de a Biblia Szövetség alapítója és főtitkára is.

Nagyon érdekes felfedezés volt az Ön számára, amikor kutatásai során kiderült, hogy a Biblia Szövetség mai székhelye Pécelen annak idején az ország első gyülekezeti háza volt, amelyet épp Forgács építtetett.

Egyetemi tanulmányai során nagy kitartással és fegyelmezettséggel dolgozott. Ezt igen nagyra becsülöm. A sokféle forrásanyag ezt nagyon világosan tükrözi. Ezek közül sok számomra is újdonság volt. A források gazdaságát sajnos nem használta ki teljesen, a kép színesebb lenne, ha a levelezésre nagyobb hangsúlyt fektetett volna. Kitartását bizonyítja az is, hogy amikor a nekem küldött fejezetekre válaszul elküldtem Önnek az ezekkel kapcsolatos sok oldalas megjegyzéseimet, mindig nyitott volt arra, hogy a kérdéseket más oldalról is megvizsgálja, vagy a gondolatmenetet tovább fűzze, akkor is, ha ez újabb munkás heteket vagy hónapokat jelentett az íróasztal mellett.

Ez a disszertáció fontos a Magyarországi Református Egyháznak, abban a keresésben mit is jelent missziói gyülekezetnek lenni a népegyházi, őskeresztényi struktúrából a posztkereszténységbe való átmenet helyzetében.

Forgács a gyülekezetbe helyezi a missziót, és hitvalló egyházat próbál létrehozni a népegyházi struktúrákon belül. Péceli gyülekezetépítési programjának az a célja, hogy egy mintagyülekezet alapításával újítsa meg az egyházi életet. Ebben Forgács összekapcsolja a „globális” skót, holland és német tapasztalatokat és ezt kontextualizálja a lokális magyar helyzetben.

Amit Ön egyértelműen hangsúlyozott, az, hogy ebben a törekvésben a legfontosabb a teológiai megalapozottság és a missziós lelkiség. Egy olyan korban, amikor az üzleti modellek és a management határozza meg ekkleziológiánkat, s abból, ami egyházainkban történik, számos elemet a pénzszerzés motivál, ez a disszertáció meghatározó korrekció. 

Forgács mindemellett meghatározó szerepet játszott a skót misszióban a zsidóság körében. A keresztény egyház és a zsidóság kapcsolata még mindig érzékeny terület és tabutéma Magyarországon. A zsidók körében folytatott misszióról igen kevés szó esik.

Remélem, hamarosan jelenik meg magyarnyelvű fordítása disszertációjának, és szívesen ajánlom a Károli Gáspár Református Egyetem Közép- és Kelet Európai Missziói Tanulmányi Intézete missziótudományos sorozatát.

Dr. Sipos, most kezdődik munkássága mint doktor. Forgács utódaként ez egyfajta profétai megbízatás lehet, ahol sok szeretetre, türelemre, kitartásra és imára lesz szüksége, mert, mint Forgácsnál, konfliktusok keletkezhetnek, ha továbbra is komolyon veszi a missziót.

Bár, mivel egy hónapja betöltötte 70. évét, sajnos már nem lehetséges, hogy egyetemi tanárként munkálkodjon az Egyetemen. Mégis örömmel tölt el bennünket, hogy számos módon is segíthet a misszióval kapcsolatos kérdések újragondolásában, a missziótudományok tanításának megerősítésében a Teológián és abban, hogy bátorítson másokat is, hogy a missziótudomány és ekkleziológia kérdéseit hangsúlyozzák.

Remélem, hogy még dolgozhatunk együtt a Károli Gáspár Református Egyetem új Közép- és Kelet-Európai Missziói Intézetében, Budapesten.

Ehhez fontos lesz, figyelemmel kísérni a missziót világszerte – amit családján belül meg is tesz, Gyöngyvér és Edgart Equadorban missziói szolgálatukkal – különösen azért, mert a Keresztény Egyház leginkább életerős része nem a nyugati kereszténységben keresendő. Sok kapcsolat létezik nyugat és kelet között, szintén nyugat és dél között, de még alig van ilyen kelet és dél között.

Végül szeretném jókívánságaimat kifejezni és Isten áldását kérni az egész családjára, különösen Sárikára, aki 46 éve a felesége, a 11 gyermekére, valamint a 28 unokájára. 6 fiá és 3 lánya itt is jelen van. Gyöngyvér és Edgar Luz sajnos nem tudtak eljönni Equadorból, a másik lányának is más elfoglaltsága volt.

Édesapját is szeretném említeni, aki a Princetoni Egyetemen doktori fokozatot szerzett az orientalisztika szakterületén. Idén a 100. születési évfordulójára emlékeznek.

Az egész családdal együtt mondhatjuk: „Soli Deo Gloria”!

Prof. Dr. Anne-Marie Kool

Károli Gáspár Református Egyetem

Budapest, Magyarország